2007-04-26

GO-EST meghívó és sajtóanyag



hírek

Az alant közölt dokumentumokat adtuk ki, április elején a sajtó számára, háttéranyagként, a "GO-EST" konferencia kapcsán.

Közlemény a sajtó számára
KÖZLEMÉNY

Európai jelentőségű, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartanak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkőműves szervezetek vezetői, képviselői tanácskoznak a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről napjaink megváltozott körülményei között. A találkozón jelen lesz Európa* legnagyobb –mintegy hatvanezer tagot számláló–, szabadkőműves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, J-M. Quillardet is. A konferencia a tervek szerint közös közlemény kiadásával zárul.
Az esemény szervezői április 20-án, pénteken 14.45-kor sajtótájékoztatót tartanak.

* (helyesen Lalo hozzászólása nyomán : az európai kontinens)



Háttéranyag a sajtónak
A magyar szabadkőművesség története

A magyar szabadkőművesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, első konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elő a páholyok rendőri felügyeletét. A szabadkőművesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc és Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend 1871-ben alakult. Első tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság ismét nyilvántartásba vette (kulturális egyesületként), és engedélyezte törvényes működését. A Francia Nagyoriens 1992-ben – a múlt századi pátensét megerősítve – rendünket a korábbi Nagyoriens jogfolytonos utódjának ismerte el. A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jó erkölcsű” férfit. Páholyaiba ugyan kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is.

A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben (a szekularizáció élharcosa volt). A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás főmestere, Jászi Oszkár vezette be.

A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be működését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János (még belügyminiszterként). 1956 után emigráns magyarok hozták létre Franciaországban a magyar nyelvű Martinovics Páholyt, amely mintegy jogfolytonosságot biztosított a korábbi és a rendszerváltás után ismét legitimmé váló magyar szabadkőművesség között. Két francia és két belga rend támogatásával született újra a Magyarországi Nagyoriens. Az újrakezdés korántsem volt könnyű, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja.

Céljainkat ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholyunk működik, s nemzetközi súlyunkat mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőműveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát. 2002-ben Európa valamennyi rendjének képviselői Keszthelyen velünk ünnepelték újraalapításunk tizedik évfordulóját. Jelenleg régiónk román, lengyel, cseh, szlovák és szerb testvérpáholyainak képviselőivel kívánunk eszmét cserélni arról, hogy e térség szabadkőművessége milyen válaszokat adjon a XXI. század új kihívásaira. Különösen sokat várunk a hozzánk hasonló helyzetben levő román rend küldöttségétől, amelyben a marosvásárhelyi magyar páholy tagjai is részt vesznek. Tanácskozásunkat megtiszteli jelenlétével a Franciaországi Nagyoriens (Grand Orient de France), az európai kontinens legnagyobb szabadkőműves szervezetének elnöke is.





2007-04-23

Sajtószemle 2007.04.21. NOL (Népszabadság)

NOL
http://nol.hu/cikk/443634/

Divatos titkok és rejtélyek
Szabadkőműves konferencia Budapesten

Népszabadság • Rab László • 2007. április 21.
A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület több kelet-európai, belga és francia szervezettel közös konferenciát tart ma Budapesten. A tanácskozáson a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről lesz szó. A találkozó vendége lesz a legnagyobb európai szabadkőműves szervezet, a 60 ezer tagot számláló Francia Nagyoriens nagymestere, G. M. Quillardet is.
...
...
Rab László

A cikk teljes közléséhez engedélykérésemre a következő választ kaptam a Népszabadságtól:



A cikk újraközlése teljes szöveggel jogdíjköteles. Ha a figyelmet kívánják felhívni, létesítsenek link-kapcsolatot a NOL-oldalra, azt ingyenesen megtehetik.
Üdvözlettel
Mészáros Julianna
archívumvezető


(mondjuk, a cikkhez az anyag nagyrészét tőlünk kapták, de igaz, hozzájárultak néhány hibával a cikk izgalmassá tételéhez.)


2007-04-22

Sajtószemle 2007 április 21 (Népszava online)

Egyedülálló szabadkőműves-konferencia Pesten

Kelet-európai, francia és belga páholyvezetők és képviselők tanácskoznak szombaton Budapesten a szabadkőművesség helyzetéről és jövőjéről. Erről Nacsády András, a magyar szabadkőművesek egyik volt nagymestere és a Magyarországra érkezett francia szabadkőműves nagymester, J. M. Quillardet, valamint egy másik franciaországi vezető, Avelino Vallé tartott tájékoztatót pénteken.

A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület hivatalosan bejegyzett civil szervezet, és történetében egyedülállónak számít ez a konferencia, amelyre kelet-európai, valamint francia és belga szabadkőműves szervezetek vezetői és képviselő érkeztek hazánkba, közöttük Európa legnagyobb páholya, a Francia Nagyoriens nagymestere, G. M. Quillardet is. A konferencia végén a tervek szerint közleményt is kiadnának a résztvevők, melyben a többi között a kelet-európai szabadkőműves páholyok közti együttműködés megerősítése is szerepelne a jővőre vonatkozó egyéb célkitűzések mellett.

Magyarországon a szabadkőműves mozgalmak története az 1700-as évekig nyúlik vissza, azóta többször is politikai harcok áldozatává váltak. A szervezet működését háromszor, 1919-ben, 1920-ban és 1950-ben is betiltották, mígnem 1991-ben Magyar Nagyoriens néven a Csongrád Megyei Bíróság engedélyezte a tevékenységük. A rendszerváltás óta mintegy hét páholy alakult hazánkban. A magyar rendek nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőművesek szervezete Budapesten adta ki alapító nyilatkozatát is.

Az Európában elterjedtebb, latin ághoz tartozó Magyar Nagyoriens alapvető célja, hogy különböző társadalmi kérdésekre, folyamatokra választ találjon. A latin mozgalmak alapvető elve a francia forradalom hármas jelszava, a "szabadság, egyenlőség, testvériség", ehhez igazodva a társadalmi problémákra nyújtandó válaszokat a páholyok szigorúan politikától, vallástól mentesen fogalmazzák meg, és maguk a páholyok is függetlenek ezektől az intézményektől. Habár a szabadkőműves mozgalmak gyarapodnak hazánkban, és Kelet-Európában is, a nyugati szervezetekhez képest nem számlálnak igazán sok tagot. A Francia Nagyoriensnek például hozzávetőlegesen hatvanezer tagja van, míg hazánkban mindössze 300-350 szabadkőműves lehet.

A konferencia előtt megtudtuk: ennek oka lehet, hogy Magyarországon ismét megerősödtek a szélsőjobboldali csoportok, melyek különböző, többnyire téves előítéletet fogalmaznak meg, és terjesztenek a szabadkőművességgel szemben. A szabadkőművesek közt, főként a polgárosodás korában az értelmiség kiemelkedő alakjai, például Ady Endre, Benedek Elek, Kosztolányi Dezső is ott voltak.

Nacsády András, a magyar szabadkőművesek egyik volt nagymestere elmondta, bárki lehet szabadkőműves, de azt sem titkolta, nehéz próbának kell megfelelniük a tagoknak. A Magyarországi Nagyoriens tagjai sorába kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is.

Népszava Online
http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=894963

2007-04-15

Szabadkőműves egyesületek feloszlatása 2.




(Szöveget hamarosan olvashatóan is bemásolom)

Szabadkőműves egyesületek feloszlatása 1.



(szöveget olvashatóan is hamarosan bemásolom)